Bordány Község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:

I. Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, közérzetét, életminőségét, valamint biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. Bordány Község Önkormányzatának kiemelt célja, hogy az állattartás fő súlypontja ismételten a község külterületei felé tolódjon, ezzel is segítendő a tanyasi gazdálkodás és életforma fenntarthatóságát.

2. § E rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

3. § Értelmező rendelkezések:

a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.

b) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér;

c) kis haszonállat: sertés, juh, kecske;

d) egyéb kis haszonállat: baromfifélék, galamb, házinyúl;

e) prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény;

f) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat;

g) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok;

h) veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.)KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyessé nyilvánított állat;

i) veszélyes és veszélyesnek minősített eb: az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (Tvr.) 5. § (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb, illetve a Tvr. 5.§ (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített eb.

II. Az állattartás általános szabályai

4. § (1) Az önkormányzat közigazgatási területén bármilyen állatot kizárólag a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani, ide nem értve a 14. § (4) bekezdésében foglalt eltéréseket, valamint e rendelet hatályba lépése előtt szerzett jogokat, amennyiben azok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során a szomszédos ingatlanok vonatkozásában alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál – a szakhatóságok egyetértése esetén – az előírt védőtávolságok legfeljebb 20%-kal csökkenthetők. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a szomszédos ingatlan(ok) az állattartó tulajdonát képezik.

(4) Beépítési kötelezettséggel terhelt belterületi ingatlan kizárólag állattartás céljára nem használható.

5. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a károkozók és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi, állatvédelmi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak elhelyezéséről gondoskodni.

(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt tovább nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.

6. § (1) Az állattartónak kell biztosítani annak feltételeit, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozzon. Bármilyen állat csak úgy tartható, hogy a közterületet, szomszédos ingatlant, a lakóépületek közös udvarát semmilyen formában ne szennyezze, vagy károsítsa. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani, az okozott kárt pedig a károsultnak felszólítás nélkül megtéríteni.

(2) Belterületen és a külterületi kertes övezetben a trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt fedéllel ellátott trágyalégyűjtőt kell létesíteni, amely könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal ellátott, megfelelő lejtésű és zárt elfolyón keresztül van

a zárt tárolóba bekötve. A trágyalégyűjtőt szükség szerint ki kell üríteni. Belterületen trágyát nyitottan tárolni, csak talajerő visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell szállítani. Közcsatornába (csapadékelvezető- és szennyvízcsatornába) trágyalevet bevezetni tilos. Trágyát csak zárt trágyatároló helyen, letakart állapotban és csurgás mentesen kell tárolni a felhasználásig, illetve a kihordásig. Letakart illetve zártan kezelt trágyát az egészségügyi hatóság előírásai szerint, ennek hiányában legalább évi négy alkalommal kell kihordani.

(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni.

7. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget szükség szerint ki kell takarítani, és az időjárási viszonyokhoz képest fertőtleníteni is kell. Az állattartással esetlegesen együtt járó kártékony állatok (patkány, egér, rovarok, stb.) rendszeres és hatékony irtásáról az állattartónak kell gondoskodnia. Ennek elmulasztása esetén az önkormányzat ezt az állattartó költségére elvégezteti.

(2) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

(3) Külterületi kertes övezetben csak kisállat tartására szolgáló építmény helyezhető el.

(4) Belterületen a haszonállatot a közterületre kiengedni, legeltetni nem szabad. A közterületen okozott kárért, a felületszennyeződés azonnali eltakarításáért az állattartó felelős.

8. § (1) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, egyéb közintézmény, élelmiszert előállító, forgalmazó és vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül tilos haszonállatot tartani.

(2) Belterületen és külterületi kertes övezetben haszonállatot nagyüzemi jelleggel, illetve veszélyes állatot tartani tilos.

(3) Külterületen a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.

(4) Belterületen tartható állatok száma:

a) nagy haszonállat: (ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér); maximum 3 egyed

b) kis haszonállat: (sertés, juh, kecske); maximum 10 egyed

c) egyéb kis haszonállat: (baromfifélék, galamb, házinyúl); maximum 50 egyed

d) prémes állat: (nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény); maximum 2 egyed

e) kedvtelésből tartott állat: (macska, díszállat); fajonként maximum 3 egyed

f) egyéb állatok: (Magyarországon nem honos állatok); maximum 1 egyed.

(5) Külterületi kertes övezetben tartható állatok száma:

a) kis haszonállat: (sertés, juh, kecske); maximum 5 egyed

b) egyéb kis haszonállat: (baromfifélék, galamb, házinyúl); maximum 20 egyed

c) prémes állat: (nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény); maximum 2 egyed

d) kedvtelésből tartott állat: (macska, díszállat); fajonként maximum 3 egyed

e) egyéb állatok: (Magyarországon nem honos állatok); maximum1 egyed.

(6) Külterületen tartható állatok száma a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően:

a) prémes állat: (nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény); maximum 5 egyed

b) kedvtelésből tartott állat: (macska, díszállat); fajonként maximum 4 egyed

c) egyéb állatok: (Magyarországon nem honos állatok); 1 egyed

d) veszélyes állat: a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, eseti engedéllyel.

III. Az ebtartás szabályai

9. § (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az a környezetében lakók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.

(2) Egy ingatlanon, vagy önálló ingatlanrészen belterületen és külterületi kertes övezetben kettőnél, külterületen háromnál több kutya nem tartható.

(3) Ebeket tenyészteni csak külterületi ingatlanon lehet. Az ebtenyésztéshez az állattartással érintett közvetlen szomszédok legalább 75 %-ának írásbeli hozzájárulása, valamint a külön jogszabályban meghatározott tenyésztőkénti elismerés igazolása szükséges. Ezek alapján a polgármester adhat engedélyt ebek tenyésztésére.

(4) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebet, illetve nagyobb testű ebet közterületen, illetve lakóépület közös udvarán csak biztonságos – vezetésre alkalmas – pórázon szájkosárral ellátva lehet tartani.

10. § (1) Bekerítetlen, vagy csak részben bekerített ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.

(2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága egyedenként 2x2 méter kell legyen. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 2 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(3) Amennyiben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 méter huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.

(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

(5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

11. § Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe,

b) üzletbe, piac területére,

c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére,

d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

e) a sportpálya és játszóterek területére,

f) a temető területére.

IV. Eljárási szabályok

12. § (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosítja fel – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza, vagy megtiltja.

(2) A polgármester eljárására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben megállapított kivételekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.

(3) A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy a település közigazgatási területén kóborló kutyák begyűjtése és elszállítása érdekében a – a felmerülő költségek megtérítése ellenében - gyepmesterrel szerződést kössön.

13. § Szabálysértést követ el, és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki megszegi e rendelet 4. § (1)-(2) bekezdéseiben, 5. § (1)-(4) bekezdéseiben, 6. § (1)-(2) bekezdéseiben, 7. § (4) bekezdésében, 8. §-ában, 9. § (2) és (4) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. §-ában, 14. § (3)-(4) bekezdéseiben, valamint e rendelet mellékletében foglaltakat.

V. Záró rendelkezések

14. § (1) E rendelet 2009. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az állattartásról szóló 3/1987.(XI.29.)T.r. rendelet, valamint az azt módosító 10/1992.(V.25.)Ö.r. rendelet hatályát veszti.

(3) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett módon, illetve mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül azt megszüntetni vagy az előírt módon- illetve előírt mértékben folytatni.

(4) Az állattartó – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett – az e rendeletben foglalt szabályoktól akkor térhet el, amennyiben ehhez megszerzi belterületen a lakóingatlanától számított 100 méteres körzet ingatlantulajdonosai legalább 75%-ának az írásbeli hozzájárulását, és azt egyúttal a Polgármesteri Hivatalban igazoltan át is adja.

(5) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.)FM rendelet, a méhészetről szóló 15/1969.(XI.6.)MÉM rendelet, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról szóló és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.)Korm. rendelet, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló 15/1997.(III.5.)BM rendelet, az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról szóló 15/1997.(III.5.)FM rendelet, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

Balogh Ferenc Dr. Kerekes Tibor

polgármester címzetes főjegyző